Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok

A globális népesség egyre inkább városokban tömörül, ami az új problémák megjelenése mellett a gazdasági- és technológiai fejlődést is nagymértékben segíti. A közgazdaságtan érvelése szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a sűrű városi környezetben könnyebben tanulnak egymástól a cégek és a munkavállalók, mint a gyéren lakott területeken. E tanulási folyamatok megértésének alapvető eszközei a kapcsolathálózatok, ugyanakkor nagyon keveset tudunk a városokban lévő hálózatokról. Az „Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok” kutatócsoport fő kérdése, hogyan befolyásolják a városi előnyök kialakulását a kapcsolathálózatok szerkezeti jellemzői és a hálózatokkal megragadható interakciók.
Az Agglomerációs csoportban a közgazdaság- és regionális tudományi érdeklődést kívánjuk ötvözni a társadalomtudományok egyéb területeivel, illetve a hálózattudomány és számítógépes társadalomtudomány módszereivel. Ennek megfelelően interdiszciplináris módon közelítjük a fenti kérdéseket, és a munkáinkban vegyítjük a kutatóink közgazdaságtan, földrajz, szociológia és fizika diszciplínákban szerzett tapasztalatait. A kutatásban komplex társadalmi- és együttműködési hálózatokat elemzünk, nagyméretű adatbázisokat használva. Ezek az adatok a kapcsolathálózatok regionális fejlődésben betöltött rövid-, közép- és hosszú távú szerepének feltárására adnak lehetőséget.

Agrárgazdaságtan és vidékfejlesztés

Az agrárgazdaságtani és a vidékfejlesztési kutatások főáramát megcélzó kutatások öt fő téma körül csoportosulnak. (a) Az agrárkereskedelem vizsgálata a legújabb elméleti fejlemények és módszertani eszközök felhasználásával elsősorban a Magyarország szempontjából alapvető fontosságú Európai Unió mezőgazdasági kereskedelmének kutatására koncentrál. (b) A kilencvenes évek végén megindult nemzetközi kutatási irányzathoz kapcsolódik a mezőgazdasági koordinációs mechanizmusok vizsgálata, amely a magyar mezőgazdaság horizontális és vertikális rendszerének működési mechanizmusait kívánja feltárni. (c) A mezőgazdasági árak elemzése régóta központi témája az agrárgazdaságtan főáramának. A kutatás egyrészt a kereskedelmi árrést és az ártranszmissziót vizsgálja a hazai mezőgazdaság különböző részpiacain. A kutatás másik iránya azt vizsgálja, hogy miként integrálódnak a térben elkülönült piacok. (d) A makroökonómiai változások és a mezőgazdaság viszonyának elemzése egyrészt a különböző makrováltozók (infláció, pénzmennyiség, kamatláb, árfolyam) és a mezőgazdasági árak, másrészt az utóbbiak és az ipari árak viszonyának kérdékörében folyik. (e) A vidékfejlesztés tematikáját a területen belül elsősorban az EU vidékpolitikáját jellemző “LEADER módszer” értékelése, a magyar integrált vidékfejlesztési intézményhálózat kiépülésének nyomon követése, nemzetközi összehasonlításokból szerzett tapasztalatok hasznosítása alkotja.

Egészség és Társadalom

Az egészségi állapot közvetlen kapcsolatban áll olyan társadalmi-gazdasági tényezőkkel, mint termékenység, halandóság, munkaerőpiaci részvétel, keresetek, társadalmi egyenlőtlenségek.

Az MTA Lendület programjának keretében létrehozott “Egészség ésTársadalom” kutatócsoport célja az egészségi állapot, egészségügyi ellátások igénybevétele, és gazdasági-társadalmi viszonyok közötti összefüggések feltárása Magyarországra fókuszálva.
Kutatásunkat három témakörbe csoportosítjuk:
1) csecsemőkori egészség és anyaság társadalmi vonatkozásai;
2) egészség és betegutak aktív életkorban;
3) munkapiaci aktivitás, egészség és egészségügyi ellátások igénybe vétele időskorban.
Többek között olyan témákat fogunk vizsgálni, mint a csecsemő halandóságot befolyásoló intézményi tényezők, gyógyszerek iránti kereslet társadalmi-gazdasági meghatározói, a munkapiaci kimenetek és egészség összefüggései.
Kutatási eredményeinkkel hozzá tudunk járulni az egészségügyi rendszer fenntarthasóságának biztosításához, javításához, figyelembe véve az egészség és egészségügy gazdasági-társadalmi jelentőségét.

Játékelmélet

Az MTA Lendület programjának keretében létrehozott csoport kutatásának célja bizonyos játékelméleti problémák megértése, modellezése, megoldása. A kutatások középpontjában olyan kooperatív játékok állnak, ahol a játékosok kölcsönhatása externáliákkal jár, azaz a kölcsönhatásban közvetlenül részt nem vevő harmadik felekre is hat. A partíciós függvény alakban megadott játékokban a harmadik fél egy tetszőleges másik játékos lehet, míg dinamikus kooperatív játékokban akár a cselekvők későbbi énje is. Az elméleti eredmények mellett cél a gyakorlati alkalmazásuk is, ezek közül a hatalmi indexek és a párosítási modellek alkalmazásai különösen hangsúlyosak.

Közösségi gazdaságtan és közpolitikák

A Közösségi gazdaságtan és közpolitikai csoport a gazdasági fejlődés mikrogazdasági alapjaival, társadalmi, intézményi hátterével, befolyásolásának eszközeivel és elosztási hatásaival foglal­kozik. Vizsgálja, hogy a gazdasági fejlődés milyen eszközökkel mozdítható előre, az alkal­mazott eszközök milyen hatékonyságúak, és mi a fejlődés hatása a társadalomra nézve. Főbb kutatási részterületei közé tartozik az empirikus fejlődés- és jóléti gazdaságtan, a szubjektív jóllét, az egész­ség, a nyug­díj­rend­szer, a szakpolitikai programok vizsgálata, a helyi kormányzatok pénz­ügyei, gazdálkodása, a magyar­országi korrupció és az állam-mun­ka­vál­la­ló-munkáltató kapcsolat­rendszer.

Mechanizmustervezés

Párosítási piacok jelen vannak az élet minden területén. Sok esetben – például a diákok iskolákhoz történő allokációjakor – nincsenek pénzkifizetések, a preferenciák és prioritások függvényében alakul ki, hogy ki kivel lesz párosítva. Vannak piacok, ahol az allokáció egy központi koordinátor segítségével megy végbe, a preferenciák alapján egy központosított mechanizmus vezet el egy igazságos, optimális megoldáshoz. Gale és Shapley 1962-ben az egyetemi felvételi problémára kidolgozott eljárása rengeteg helyen került bevezetésre a világban, a hazai középiskolai és felsőoktatási felvételi is ezen alapul. Többfajta tudomány foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, elsősorban matematikusok, számítástudósok, közgazdászok és játékelméleti szakemberek. 2012-es közgazdasági Nobel emlékdíjat Roth és Shapley az ezen a területen elért munkájáért kapta meg. Kutatócsoportunk célja a párosítási piacok tervezésének komplex, multidiszciplináris vizsgálata, és a gyakorlati alkalmazásokban való részvétel.

Növekedés és versenyképesség

(TBA)

Oktatás-gazdaságtan és Munkapiac