Szerző: Tóth Gergő, Czaller László, Elekes Zoltán

A koronavírus járvány nyomán fellépő és várható gazdasági kihívások – a közvetlen egészségügyi szempontok mellett – mindannyiunkat foglalkoztatnak. A vírus megjelenése óta rengetegen veszítették el a munkájukat, az idő előrehaladtával pedig egyre többen kerülnek létbizonytalanságba. A következőkben azt mutatjuk meg, hogy a munkaerőpiaci kilátások bizonytalanná válása jól érzékelhető a hazai lakosság Google keresési kulcsszavaiban. A keresőszavak térbeli eloszlása pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi munkaerőpiacok sajátosságait figyelembe kell venni a szakpolitikai beavatkozások tervezése során.

Próbáljunk meg egy pillanatra visszaemlékezni, hogy milyen tárgyszavakra kerestünk rá leggyakrabban idén januárban, még a vírus világjárvánnyá válása előtt. „Youtube”, „nemzetisport.hu”, „menetrend”, „Google”, „időjárás” vagy éppen „Facebook”: ezek azok a kifejezések, melyekre a felhasználók leggyakrabban keresnek rá olyan időszakokban, amikor éppen nincs járvány. Léteznek azonban olyan, ún. trendingelő kifejezések is, amelyek időszakosan kerülnek csak be a legnépszerűbb kulcsszavak közé. Ilyen többek között a „karácsony”, a „tengerpart” vagy az „Európa bajnokság”. Ha azt feltételezzük, hogy az emberek azokra a fogalmakra keresnek rá a legtöbbször az interneten, amelyek az adott periódusban foglalkoztatják őket, akkor a keresési kulcsszavak alapján közelítő becslést adhatunk a munkaerőpiaci kilátások alakulására, illetve azok térbeli eloszlására is. Ehhez az állásvesztéssel kapcsolatos keresések gyakoriságát kell megvizsgálnunk az ország különböző részein.

A Google települési szinten tájékoztat az egyes tárgyszavak relatív keresési gyakoriságáról[1]. A településekhez rendelt gyakoriság-adatok az állásvesztéssel kapcsolatos kulcsszavak iránti érdeklődést mutatják március 7. és április 5. között. Az értékeket a Google egy 0-tól 100-ig terjedő skálára normálja, melyen a 100-as érték azt a helyet jelöli, ahol a keresések teljes számához képest a legnagyobb a kérdéses tárgyszó népszerűsége. Az 50-es érték azt a helyet jelöli, ahol a népszerűség feleakkora. Így a magasabb gyakoriságértékek magasabb arányt jelentenek az országos (vagy éppen megyei) szinten számolt keresési arányokhoz viszonyítva. A mutató tehát egy relatív arányszámot, nem pedig abszolút keresésszámot jelöl. Egy kisebb község esetében például, ahol a lekérdezések 80%-a kapcsolatos a munkanélküliséggel, kétszer akkora pontszámot kap, mint egy nagyobb város, ahol a lekérdezéseknek csak a 40%-a vonatkozik a munkanélküliségre. Ha egy település esetében a Google nem szolgáltat adatot, az nem azt jelenti, hogy ott egyáltalán nem keresnek rá a kérdéses kifejezésekre, hanem azt, hogy nem áll rendelkezésre elég adat a keresési kifejezésekről.

1. ábra. Munkaerőpiaci kilátásokra utaló keresőszavak szófelhője

Első lépésben nézzük meg, hogy melyek azok a kulcsszavak, melyek a Google keresőmotorja szerint a munkaerőpiaci kilátásokra utalnak (1. ábra). Az országos keresési gyakoriságok szerint méretezett kifejezések többsége tartalmát tekintve erősen kötődik a munkahely elvesztéséhez (pl. „álláskeresés”, „munkaügyi központ”, „kormányhivatal”, „közfoglalkoztatás”), ugyanakkor több olyat is találunk, melyek inkább a munkaviszony megváltozására utalnak (pl. „minimálbér”, „munkaviszony”). Ezen felül találunk olyan kifejezést is, ami valószínűleg nem kizárólag a járvány okozta helyzet, hanem egyéb tényezők (pl. adóügyi jogszabályváltozások) miatt került a népszerű munkanélküliséggel kapcsolatos kifejezések közé. Ilyen lehet a „Kata” (Kisadózó vállalkozások tételes adója), a „vállalkozás”, vagy a „gyermekgondozási segély”. Emellett több olyan kifejezésre is figyelmesek lehetünk, melyek kifejezetten egy-egy térség sajátos helyi munkaerő-piaci viszonyaira reflektálnak. Ilyen kifejezés lehet az „Ausztria” és az „Osztrák Munkaügyi Hivatal” kifejezés, mely a nyugati országrészben gyakori külföldi munkavállalással hozható összefüggésbe, illetve a „Debreceni Művelődési Központ”, amely az álláskeresőknek (is) nyújtott nyelvi és szakmai képzések iránti érdeklődés miatt kerülhetett be a válogatásba. A fenti keresőszavak körét az országos és a területi elemzések során nem szűkítettük, hiszen némelyikük megjelenése kifejezetten a helyi viszonyok között értelmezhető, másrészt több kifejezésről nem tudhatjuk, hogy vajon a jelen járvány okozta helyzet miatt került-e a legnépszerűbb keresőszavak közé.

Az országos idősort tekintve megállapítható, hogy a március 7. és április 5. között eltelt szűk egy hónapos periódusban jelentősen megnőtt az érdeklődés a munkanélküliség témaköre iránt a Google-felhasználók körében (2. ábra). Különösen nagymértékű emelkedés figyelhető meg a határok lezárásáról hozott rendelkezést követően (március 16.). Az adatokban megfigyelt trend körüli ingadozások a pénteki naphoz, illetve a hétvégékhez köthetők, amikor a felhasználók körében a szabadidő eltöltésére irányuló keresések emelkedése miatt a munkaerőpiaci kilátások a háttérbe szorulnak.

2. ábra. Munkaerőpiaci kilátásokra utaló keresőszavak időbeli alakulása.

A részletes települési lekérdezések eredményeként összesen 124 településre sikerült adatot gyűjtenünk a munkaerőpiaci kilátások iránti érdeklődés viszonylagos gyakoriságáról. A keresési adatokkal lefedett települések köre 119 várost (beleértve a fővárost, a megyeszékhelyeket és a megyei jogú városokat), illetve 4 magas lélekszámú községet tartalmaz. A települési minta a teljes hazai népesség 57%-át fedi le.

A települési szintű keresési gyakoriságok arra engednek következtetni, hogy a munkanélküliség iránti fokozott érdeklődés kelet felé haladva fokozatosan csökken (3. ábra). A járványterjedés lassítása érdekében hozott intézkedések a Google-keresések gyakorisága alapján elsősorban az osztrák-magyar közös határszakasz, illetve az M1 és M7 autópályák által lehatárolt térség munkaerő-piacait érinthetik a legnagyobb mértékben, feltételezhetően itt található a legtöbb elbocsátott, illetve az állásvesztés veszélyének fokozottan kitett munkavállaló. A munkaerőpiaci kilátások iránti fokozott érdeklődés jellegzetes térbeli mintázata ebben a tekintetben kísértetiesen emlékeztet a 2008-as válság korai szakaszában megfigyelt munkanélküliségi adatok térbeli eloszláshoz, melynek köszönhetően a magyarázatok is részben átfednek. Egyrészt az északnyugati térségben működnek azok a – sok esetben külföldi többségi tulajdonban lévő – nagyobb ipari vállalatok, melyek a globális értékláncokba való mélyebb beágyazódásuk révén érzékenyebbek a nemzetközi kereslet visszaesésére. Másrészt itt a legmagasabb a külföldre ingázó munkavállalók aránya is, akik a határzár, illetve az osztrák vendéglátás és idegenforgalom leépülése miatt kerültek veszélyeztetett helyzetbe. Nem meglepő tehát, hogy a Dunántúlon éppen azokban a városokban a legmagasabb a munkanélküliség témaköre iránti érdeklődés, ahol a feldolgozóipar foglalkoztatásban betöltött szerepe átlag feletti (pl. Győr, Várpalota, Ajka, Esztergom), illetve a külföldi munkavállalók lélekszáma kiemelten magas (pl. Mosonmagyaróvár, Sopron, Kőszeg és Szombathely).

3. ábra. Munkaerőpiaci kilátásokra utaló keresőszavak térbeli eloszlása.

Egy másik kiemelkedő terület a főváros és vonzáskörzete, melyet a keresési adatok elemzése során érdemes egyetlen egységként kezelni. Mivel az IP-cím egyaránt jelölheti a munkavégzés helyét, illetve a lakóhelyet is, az ingázás gyakorisága miatt ebben a térségben nem különíthető el egyértelműen, hogy a munkanélküliség iránti fokozott érdeklődést az adott településen történt (vagy várható) leépítés, illetve a fővárosban zajló folyamatok irányítják-e. A főváros térségében a magas keresési gyakoriságot vélhetően a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és a tömegszórakoztatás leépülése, a Budapest peremén koncentrálódó szállítmányozás és fuvarozás mozgásterének szűkülése, illetve az élelmiszer kis- és nagykereskedelem visszaesése is okozhatja.

Az idegenforgalom teljes leépülése a vidéki nagyvárosokban, a Balaton környékén (ld. Keszthely, Siófok, Balatonfüred, Veszprém magas értékeit), illetve a népszerű üdülőhelyeken (pl. Mezőkövesd, Gyula) dolgozó munkavállalókat is súlyosan érinti, ami megmagyarázza a Google-keresések relatív gyakoriságát ezekben a településeken.

Emellett hasonlóan fontos magyarázótényező lehet a különböző gazdálkodási formák, illetve a vállalatméret területi megoszlása is. A mikro-, kis- és középvállalkozások, melyek lakosságszámra vetített aránya a KSH hivatalos közlései alapján Közép-Magyarországon, valamint Közép- és Nyugat-Magyarországon a legmagasabb, jellemzően nem rendelkeznek elegendő tartalékkal ahhoz, hogy egy hónapokig tartó bevétel-visszaesést képesek legyenek átvészelni. Sokszor a tulajdonosok saját megtakarításaikat áldozzák a cégük tőkésítésére, illetve családtagokat foglalkoztatnak. Ezeknek a vállalkozásoknak az ellehetetlenülése további veszélyt jelenthet az ország nyugati felében dolgozókra.

Összességében elmondható, hogy a járvány terjedésének lassítását célzó beavatkozások nem érintik egyformán az emberek munkaerőpiaci kilátásait az ország különböző vidékein. A munkahely elvesztésével és a munkaviszony megváltozásával kapcsolatos online érdeklődés elsősorban a Dunántúl északnyugati felén, illetve a főváros szűkebb vonzáskörzetében növekedett meg az elmúlt egy hónapban. Ezek lehetnek tehát azok a térségek, melyeket a COVID-19 járvány nyomában elszabaduló válság elsőként elérhet.

[1] Az internetes keresések használata egy durva képet nyújt a várható munkanélküliség térbeli eloszlásáról, ugyanakkor mindenképp szót kell ejtenünk a módszer hiányosságairól. Először is, egy meglehetősen szelektált településmintával dolgozunk, ugyanis a Google csak azokról a településekről szolgáltat adatot, ahol magas az internet-lefedettség és elegendő a keresések száma, így a kisebb községek, ahol az internet-felhasználók száma alacsony, kiesnek az elemzés hatóköréből. Ha ezek a települések jobban ki vannak téve a járvány terjedése ellen bevezetett intézkedések munkaerőpiaci hatásainak, a várható munkanélküliség területi eloszlására vonatkozó megfigyeléseink pontatlanná válhatnak. Továbbá, egy igazán pontos becsléshez látnunk kellene, hogy pontosan egy éve ilyenkor hányan kerestek rá ugyanezekre a kifejezésekre, hogy a keresésekben esetlegesen felmerülő szezonalitást kiszűrjük. Ehhez azonban sajnos visszamenőlegesen nem állnak rendelkezésre települési szintű adatok.