Szerző: Bokányi Eszter, Juhász Sándor (ANET Lab)
Hogy visszafogjuk a koronavírus terjedését, minimálisra kell szorítanunk a mindennapi társas érintkezéseink számát, ezzel együtt a városon belüli mozgásunkat is. A hatóságok ezért arra kérnek minket, hogy amennyire csak tehetjük, ne hagyjuk el lakóhelyünket. Bevásárolni és gyógyszertárba járni azonban még ilyen körülmények között is szükséges. Vajon mennyi minimális mozgással lehet ezt Budapesten megtenni?
Vizsgálatunkban először nagy felbontással megbecsültük Budapest népsűrűségét a KRTK Adatbank* területi népességadatainak, illetve a CORINE adatbázis területhasználati térképének segítségével. Ezután az OpenStreetMap közösségi térképről letöltöttük szupermarketek, élelmiszerboltok és gyógyszertárak pontos helyét, és a Google Maps útvonaltervező szolgáltatásával lekérdeztük ezek gyalogos elérési távolságát és idejét minden lakott területegységre. Az 1. ábrán látható hőtérkép megmutatja, hogy Budapest adott pontjairól a legközelebbi szupermarket vagy kisebb élelmiszerbolt gyalog milyen távolságra van.
A 2. ábra pedig a legközelebbi gyógyszertártól vett gyalogos távolságot ábrázolja.
Ha kombináljuk a két eredményt, megkaphatjuk, hogy akár gyógyszer-, akár élelmiszervásárlás céljából legfeljebb mennyit kell sétálni Budapesten belül. Ezt a maximális sétaidőt a 3. ábrán mutatjuk meg. Ez alapján az ábra alapján Budapest középső területein a legközelebbi patika vagy bolt szinte mindenhonnan elérhető legfeljebb 5 perc sétával.
Ugyanakkor fontos azt is figyelembe venni, hogy ezen kedvező elérhetőségek hány ember számára adottak Budapesten. A város körülbelül 2 milliós lakosságából a 4. ábra alapján több mint 1 millió ember számára 600 méteren belül van a legközelebbi élelmiszerbolt. Gyógyszerek vásárlásához a legtöbb budapestinek valamivel távolabb kell sétálnia, de 1 millió ember számára a legközelebbi patika is elérhető 1 kilométeren belül.
Az ábrák alapján elmondható, hogy a fővárosi lakosság nagy részének az élelmiszer- és gyógyszervásárlás minimális városon belüli sétával is megoldható. Segítségnyújtás tervezése esetén pedig érdemes odafigyelni azokra a területekre, ahol autó nélkül nehezebb boldogulni.
* A népszámlálási adatokat a KRTK Adatbankja bocsátotta rendelkezésünkre.
Bokányi Eszter
NETI Lab, Corvinus University of Budapest
ANET Lab, Centre for Economic and Regional Studies
bokanyi.eszter@krtk.mta.hu
Twitter: @bokanyie
Github: github.com/bokae
Juhász Sándor
NETI Lab, Corvinus University of Budapest
ANET Lab, Centre for Economic and Regional Studies
juhasz.sandor@krtk.mta.hu
Twitter: @sandor_juhasz
Github: github.com/sandorjuhasz
Nem található esemény a közeljövőben.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »