Kemény István (1925–2008), a magyar szociológia egyik legnagyobb alakja 1977-ben megelégelte a kutatómunkáját és magánéletét ellehetetlenítő hatósági zaklatást, és elhagyta Magyarországot. Másfél évtizedes párizsi emigrációja idején heti rendszerességgel jelentkezett a Szabad Európa Rádióban rövid jegyzeteivel. A SZER müncheni központjában legépelt jegyzetek nagy része eltűnt, a hanganyagnak csak kisebb része lelhető fel a Széchényi Könyvtárban, de szerencsére fennmaradtak a géppel vagy kézzel írt eredeti szövegek. E kötet az 1980 és 1990 között elhangzott műsorokból tartalmaz válogatást. A Magyarországgal és a határon túli magyarokkal, az ország helyzetét közvetlenül érintő külföldi eseményekkel, a kor szellemi áramlataival foglalkozó „egypercesek” élőben idézik meg a rendszerváltás felé tartó országot, az államszocializmus végnapjait, egy új politikai-gazdasági rendszer megszületését.

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest, 2010.

A tanulmánykötet Kolozsvár és Kolozs megye gazdasági viszonyait és a régió átalakulását vizsgálja. Kolozsvár gazdasági fellendülése 2004 után érzékelhető, mert a korábbi városvezetés korlátozta a külföldi tőkebefektetések beáramlását. Azóta a város és környezete gyors és nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A várost 2008-ban már „új technopolisként” kezdték emlegetni, ami a kutatásra-fejlesztésre szánt jelentős tőkebeáramlásnak köszönhető. A megye fejlettsége egy főre jutó GDP-ben mérve nagyobb, mint az országos átlag, hasonlóan kedvezőbb az infrastruktúra helyzete. Kolozsvár versenyhelyzetét előnyössé teszi földrajzi fekvése, az iparon belül a magas technológiájú ágazatok viszonylag nagy súlya, valamint egyetemi város lévén, a magasan képzett munkaerővel való ellátottsága. A kolozsvári metropolisz övezet 2008-ban jött létre. A regionális fejlesztési társulásba Kolozsvár, a megyei önkormányzat és tizenhét község lépett be azzal a céllal, hogy pótlólagos beruházási forrásokhoz jussanak és közösen fejlesszék az infrastruktúrát. A 2008-2009-es gazdasági válság a pénzügyi és kereskedelmi szektort, az építőipart és számos ipari ágazatot érintett. Nőtt a munkanélküliség, a fejlesztések lelassultak, de nem álltak meg. Azóta a válságból történő kibontakozás megindult. Kolozsvár gyors fejlődése jó példája annak, hogy a város és környezete képes kihasználni gazdasági adottságait és Erdély gazdasági központjává fejlődhet. Mindez kedvező hatással lehet a határ menti gazdasági integrálódásra.

A régiós kockázatitőke-befektetések öt évig tartó aranykora 2008 őszén véget ért. A régió átmeneti felértékelődésének a globális pénzügyi válság vetett véget. Mivel a közelmúltban a régióbeli befektetésekre összegyűjtött rendkívül nagy összegű tőke egy jelentős részét a kockázatitőke-alapok várhatóan még be fogják fektetni, a régióban a következő egy-két évben még nem várható a kockázatitőke-finanszírozásnak a fejlett piacokhoz hasonló mértékű drasztikus visszaesése. Az elemzés Közép- és Kelet-Európa kockázatitőke-finanszírozásának várható fejleményeit a régióban az elmúlt években érvényesült tendenciák ismeretében kísérli meg előrejelezni. Ehhez áttekinti a befektetésekhez rendelkezésre bocsátott tőke volumenében és forrásának szerkezetében bekövetkezett változásokat, valamint a tényleges befektetések földrajzi és szektorális alakulásának tendenciáit. Táblázatokba foglalva részletezi az egyes régiós alapok forrásait, kezelt tőkéjét illetve fontosabb befektetéseit, számos példán keresztül mutatva be a befektetők által alkalmazott vállalati szintű stratégiákat. Ugyancsak vállalati példákkal illusztrálva elemzi a régiós alapok befektetéseiből történő kilépések módszerét és hozamát. A régióbeli kockázatitőke-piacot nemzetközi keretbe ágyazó elemzés az amerikai jelzálogpiaci válság nyomán bekövetkezett pénzügyi válság és recesszió régióra gyakorolt várható hatásainak mérlegelésével zárul.

Aktivitás, jövedelmek és társadalmi jólét – Négy új EU tagállam összevetése (angol nyelvű kiadvány)

A könyv fő célja az EU új tagállamai közül négyben (Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovénia) a korai kilencvenes évek óta lezajlott társadalmi-gazdasági változásoknak a bemutatása és számszerűsítése.
A széleskörű társadalmi-gazdasági változások közül a kötet kiemelt részletességgel foglalkozik a szociálpolitikában bekövetkezett nagy változások hatásaival, a gazdasági aktivitásban, a foglalkoztatásban, az iskolai végzettségben, a háztartások jövedelmi szintjében, a háztartások közötti jövedelmi egylőtlenségben, valamint a jövedelmi szegénység kockázatában bekövetkezett változásokkal. A bemutatott kutatás értéke nem csak abban mutatkozik meg, hogy előnyös módon ötvözi az aggregált és a mikorszintű adatok használatát, hanem módszertani egységességében is. Az egyes országtanulmányok közös módszertani alapjait a technikai kérdéseket tárgyaló melléklet részletesen ismerteti.
A kötetet megalapozó kutatást – az EU “Competitive Pressure and its Social Consequences in EU Member States and in Associated Countries”
(A verseny-nyomás és annak társadalmi következményei EU-tagállamokban és társult országokban) című programja keretében – az MTA Közgazdaságtudományi Intézete koordinálta, Halpern László vezetésével  (http://econ.core.hu/comppress/). A kiadvány kizárólag angol nyelven jelent meg.

The book’s main aim is to describe and quantify the large socioeconomic changes which have occurred in four new Member States of the European Union (Bulgaria, Hungary, Romania and Slovenia), since the early 1990s. Within the broad frame of socioeconomic change, a number of topics were explored in greater detail: the impact of large changes in social policy, changes in activity, occupational status and educational attainment, household income sources and income inequality, and risk of income poverty.
The value of this research lies not only in its “blend” of aggregate statistical data and micro-data, but also in its methodological coherency. The country chapters are based on common methodological guidelines, which are thoroughly explained in the Technical Annex.
The book relies on research supported by the project “Competitive Pressure and its Social Consequences in EU Member States and in Associated Countries”” coordinated by the Institute of Economics HAS , project manager László Halpern. (http://econ.core.hu/comppress/).

Iskolázatlan munkanélküliek a posztszocialista gazdaságban

A rendszerváltás után a nyolc osztályt vagy azt sem végzett népesség foglalkoztatása rendkívül alacsony szintre süllyedt a visegrádi országokban. Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Csehország az utolsó öt helyet foglalják el az EU-tagországok rangsorában a képzetlenek foglalkoztatási aránya alapján. A könyv ezt a példátlan mértékű kiszorulási folyamatot mutatja be, vitába szállva azokkal a nézetekkel, amelyek a jelenséget magyar sajátosságnak, romaproblémának vagy statisztikai látszatnak gondolják, és a képzetlen munkanélkülieket „foglalkoztathatatlannak” tekintik. A könyv alapos empirikus elemzések eredményeire támaszkodva érvel amellett, hogy alkalmasan megválasztott foglalkoztatáspolitikai eszközökkel meggátolható a társadalom végzetes kettészakadása.

Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) tagjait az a meggyőződés vezette, hogy az iskolarendszer nem újulhat meg egymástól elszigetelt reformkezdeményezések révén, hogy az oktatás nemzeti ügy, amelynek fejlesztését ki kell vonni a napi politika erőteréből, és hogy halaszthatatlan feladat az új folyamatok elindítása.

For a long time, global educational comparisons suggested that Hungary was well positioned. Enrolment in education has traditionally been high and still two decades ago Hungarian students consistently outperformed their counterparts in much of the industrialised world in international tests of mathematics and science performance. However, the most recent PISA assessment in 2006 showed Hungarian 15-year-olds performing just around the OECD average level in science, Hungary’s traditional strength, and in other subject areas below OECD standards. The challenges which education systems face can no longer be successfully addressed by incrementally stretching 19th century school systems with 20th century teachers to teach 21st century students.

The book provides a science-based perspective for how Hungary can transform its education system to move from “hit and miss” policies to establishing universal high standards, from uniformity in the system to embracing diversity, from managing inputs and a bureaucratic approach to education towards devolving responsibilities and enabling outcomes, from talking about equity to delivery equity, and from a system where schools no longer receive prefabricated wisdom but take initiatives on the basis of data and best practice.

A tanulmánykötet megjelentetésének célja az aktuális magyar versenyhelyzet kritikai leírása, empirikus megközelítéssel. A szerzők abból az előfeltevésből indultak ki, hogy a tisztességes piaci verseny közérdek, de érvényre jutását sok ellenható erő, magatartásminta és döntési módszer korlátozza. A kiadvány feltárja a versenypiac mozgatórugóit és törvényszerűségeit a szakmai és a szélesebb közvélemény számára. A tanulmányok megírását és a kötet megjelenését a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatása tette lehetővé.

A kötet célja a kereskedelmi koncentráció módszertanának, tendenciáinak és néhány hatásterületének elemzése.
A kereskedelmi koncentráció módszertana a szakirodalomban elhanyagolt területnek számít. Ez a helyzet a folyamat és hatásai nem kellő ismeretének és téves következtetések levonásának veszélyét hordozza magában. A könyv próbálkozás a kereskedelmi koncentráció módszertanának elemzésére és rendszerezésére annak érdekében, hogy hozzájáruljon a módszertan fejlesztéséhez.
A koncentráció általános tendencia, amely a nagyméretű kereskedelem pozíciójának megerősödéséhez vezetett szinte mindenütt a fejlett világban és felszínre hozta a konfliktusokat a nagy és a kis vállalati, bolti méret között. Különösen a mikro-vállalkozások és a kisboltok vannak nehéz helyzetben.
A koncentrációnak a mikro-vállalkozásokra, kisboltokra gyakorolt hatása a magyar kereskedelemnek is az egyik hosszú távú problémáját jelenti. Hogyan tudnak alkalmazkodni, melyek lehetnek a jövőbeni funkcióik, továbbá mi lehet az állam és az önkormányzatok szerepe? A kötet hozzá kíván járulni e kérdések megválaszolásához.A kötet első fejezete a módszertant elemzi. Elsőként a kereskedelem és a kereskedelmi koncentráció fogalmával, majd a koncentráció, a vállalati és bolti szervezetek, továbbá a koncentráció vizsgálatok osztályozásával foglalkozik. Ezt követően az elemzési eszközöket mutatja be.
A második fejezet a kereskedelmi koncentráció külföldi tendenciáit elemzi. Vizsgálja a globális tendenciákat, továbbá az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország és Ausztria kereskedelmét, majd áttekintést ad a versenyelemzési és piacszerkezeti vizsgálatokról, továbbá a koncentráció néhány hatásterületéről.
A harmadik fejezet először a magyar kereskedelem vállalati, a bolthálózati és a települési koncentrációjának tendenciáit vizsgálja. Ezt követően foglalkozik a magyar kereskedelmi kisvállalkozások, kisboltok helyzetével és jövőjével.

Megjelent a ‘Piacok, globalizáció, harmadik út – Lányi Kamilla válogatott tanulmányai’ című emlékkötet Kovács János Mátyás bevezető tanulmányával. A kötetben Lányi Kamilla legfontosabb – 1948 és 2002 közötti – írásaiból válogattak a szerzők. Kiadó: KOPINT – DATORG Zrt. A Kötet kiadását támogatta az MTA KTI. Kapható a Líra és Lant Fókusz könyváruházaiban, valamint az MTA KTI könyvtárában is, Bálint Évánál (balinte@econ.core.hu és 06 1 309 2649). A könyv ára: 500 Ft.