Gács János diplomáját a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (1973), kandidátusi fokozatát pedig a Magyar Tudományos Akadémián (1982) szerezte. Kutatómunkáját a Konjunktúra-és Piackutató Intézetben (KOPINT-DATORG Rt.) kezdte (1973-2002), majd az ausztriai Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben (International Institute for Applied Systems Analysis – IIASA, Laxenburg) folytatta (1991-2002). Gács kutatási eredményeit hazai és külföldi szakfolyóiratokban publikálta, ugyanakkor számos könyvnek is társszerkesztője és társszerzője. Kutatásainak főbb témái a következők voltak: a makroszintű tervezési magatartás, hiányjelenségek a központi tervezésű gazdaságokban, a külkereskedelem liberalizációja és kereskedelem-politikai alternatívák a központi tervezésű, átalakuló és a fejlődő országok körében, az átmenet egyes makrogazdasági kérdései, s az EU-csatlakozás folyamata. Az utóbbi években Gács számos nemzetközi kutatási projekt vezetőjeként és közreműködőjeként elsősorban az Európai Unió kibővítésével, a felzárkózási és kohéziós folyamattal foglalkozik. Tudományos munkáját kiegészítve számos nemzetközi szervezet (mint az Európai Unió és a Világbank) valamint kormány mellett működött konzultánsként.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »
