Szerző: Molnár György
A koronavírus járvány kiváltotta munkanélküliség sok háztartás esetében eredményezte a jövedelem váratlan, nagy mértékű csökkenését, vagy okozott váratlan többletkiadásokat. Egy ilyen helyzettel azok tudnak kiadásaik radikális csökkentése nélkül megbirkózni, akiknek vannak tartalékaik. A tartalékokkal kapcsolatos átlagértékek nem sokat mondanak, hiszen a nagyon nagy értékek semlegesítik a tartalék nélkülieket.
A KSH Háztartási Költségvetési és Életkörülmények adatfelvétele azonban – amely az Európai Unió egységes EU-SILC adatfelvételi protokollját követi – pontosabb információkat szolgáltat a minden pénztartalékot nélkülözőkről. Felteszik a kérdést, hogy képes volna-e a háztartás egy váratlan, nagyobb összegű kiadást saját forrásból fedezni. Ebből az adatfelvételből az derül ki, hogy a magyar népesség 33 százaléka, több mint 3 millió ember él olyan háztartásban, amelynek egyáltalán nincsenek tartalékai. Ezzel az európai középmezőnyben vagyunk, kisebb-nagyobb mértékben lemaradva a velünk leginkább összehasonlítható visegrádi országok mögött (Csehország 22%, Lengyelország 29%, Szlovákia 30%).
Forrás: Eurostat adatbázis, ilc_mdes04
Megjegyzések: idős = 65 éves vagy idősebb; szegénységi küszöb = a háztartásméret alapján kiegyenlített medián jövedelem 60 százaléka.
Legrosszabb helyzetben az egy vagy több gyereket egyedül nevelők vannak, kétharmaduknak egyáltalán nincsenek tartalékaik, ami azt jelenti, hogy ha egy ilyen szülő elveszíti az állását, akkor a gyermekeivel együtt reménytelen helyzetbe kerül. A két felnőttből és 3 vagy több gyerekből álló háztartásokban élőknek is csak a fele rendelkezik bármilyen tartalékkal. Megfigyelhetjük viszont, hogy az egyedülálló, vagy egy párt alkotó idősek a tartalékok szempontjából nincsenek rosszabb helyzetben.
Nem meglepő, hogy a szegénységi küszöb alatt élőknek kevésbé vannak tartalékaik, mint az ennél magasabb jövedelműeknek. Az eltérés mértéke azonban, Magyarországon különösen magas, a szegények és nem szegények között a tartalékkal rendelkezők arányát tekintve jóval nagyobb a különbség, mint a másik három visegrádi országban.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »
