MTDP 2018/21
Balázs R. Sziklai – László Á. Kóczy – Dávid Csercsik
Az Északi Áramlat 2 geopolitikai hatásai / The geopolitical impact of Nord Stream 2
Összefoglaló
Tanulmányunkban az Északi Áramlat 2 gázvezeték geopolitikai vonatkozásait
vizsgáljuk. Az európai gázhálózatot egy kooperatív játékként modellezzük, ahol a
játékosoknak az egyes régiók felelnek meg, és ahol az LNG-t (cseppfolyós földgáz) is
egy külön játékosként kezeljük. A játékosok alkupozíciójának változását követjük
nyomon három lehetséges forgatókönyvet megvizsgálva. Megnézzük, hogyan
változnak az alkupozíciók, ha az Északi Áramlat vezetéket kibővítik, ha az ukrán
tranzitútvonal leáll, illetve ha mindkét esemény bekövetkezik. Számításaink azt
mutatják, hogy ha az Északi Áramlat 2-t üzembe helyezik, akkor Oroszország és
Nyugat-Európa javít a pozícióján, miközben a többi szállító ország – beleértve
Norvégiát, valamint Közép- és Dél-Európát – jelentős veszteségeket könyvelhetnek
el, különösen ha az ukrán tranzit is leáll. Az eredmények azt mutatják, hogy mind a
projekt támogatói, mind az ellenzői csak a saját hasznukat nézik, és az EU, valamint
az Energiaunió által hirdetett értékek – mint a bizalom és szolidaritás – csupán üres
jelszavak.
https://old.kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2018/09/MTDP1821.pdf
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »
