Szerző: Kónya István, Köllő János
Absztrakt
A koronavírus járvány okozta kínálati és keresleti sokkok miatt állások sokasága szűnt meg az elmúlt két hónapban. A pontos mérték nem ismert, mert még a regisztrált munkanélküliségre vonatkozó adatok is csak jelentős késéssel kerülnek nyilvánosságra. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak (NFSZ) a március 20-i „zárónapra” vonatkozó, ellenőrzött adatai például csak május elején jelentek meg, a KSH Munkaerőfelmérés (MEF) második negyedévi adatai – melyek a munkaidőre, az állásvesztésre és álláskeresésre vonatkozó információkat is tartalmaznak – pedig csak júniusra várhatók, amennyiben a kérdezést nem hiúsítják meg a járványügyi korlátozások. Az alábbiakban a „munkanélküli segélyre” vonatkozó Google keresések alapján próbáljuk becsülni a regisztrált munkanélküliség növekedését a járvány időszakában. Utána kitérünk arra is, hogyan alakulhatott az aktívan állást keresők (a MEF munkanélküliek) száma.
A Függelékben bemutatjuk, hogy március végén és április elején a „munkanélküli segélyen” kívül számos más, a munkanélküliséggel kapcsolatos keresőszó esetében is nagy, legtöbbször (állásidő, munkanélküli járadék, álláskeresési, segély, munkanélküli regisztráció) a 2008-2010-es válságban mértnél is sokkal nagyobb növekedés figyelhető meg a Google Trends idősoraiban.
Számításunk kapcsolódik hasonló, a Google kereséseken nyugvó kísérletekhez (például Kong és Princz 2020, valamint Tóth, Czaller és Elekes 2020).
A nyilvántartott munkanélküliek és a Google keresések kapcsolatát figyelembe véve úgy becsüljük, hogy a regisztrált munkanélküliek száma 2020 áprilisában meghaladhatta a 400 ezer főt, ami nagyjából 120 ezres növekedést jelent a februári állapothoz képest (1. ábra).
Az állásukat elvesztők száma az itt jelzettnél bizonyára magasabb. Számosan lehetnek, akik munka és jövedelem nélkül maradtak, de nem regisztráltatják magukat és nem keresnek aktívan állást, hanem a munkahelyük újranyitására várnak. Közülük sokan (zenészek, színészek, sportolók, szakácsok, és a többi) olyan speciális szakismeretekkel rendelkeznek, melyeket a teljesen bezárt ágazatukon kívül sehol sem lehet hasznosítani. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a súlyosan érintett ágazatok egy részében magas a nem standard, alkalmi, szerződéses és szürke vagy fekete foglalkoztatás aránya, sokan nem tudják összegyűjteni a munkanélküli járadékhoz szükséges szolgálati időt. Mindez nem magyar sajátosság: Coibion, Gorodnichenko és Weber (2020) a magyar MEF-hez hasonló méretű amerikai Nielsen Homescan Survey adatai alapján csupán 2 százalékpontos munkanélküliségi rátanövekedést talált, miközben a munkaerőpiaci részvétel 7 százalékponttal csökkent.
A teljes elemzés itt olvasható.
Nem található esemény a közeljövőben.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »