A szemünk és a hajunk színét biztosan a szüleinktől örököljük, ahogy legtöbbször a családnevüket is. De mennyire örököljük a társadalomban betöltött szerepünket, sikerességünket? Ez a generációk közti társadalmi mobilitás kutatásának alapkérdése. Napjainkban nagyon sok közéleti vitát folytatunk a növekvő egyenlőtlenségről, illetve a szabadpiac és az azt ellenőrizni hivatott intézmények szerepéről az egyenlőtlenség fenntartásában vagy enyhítésében. Sokan gondolják, hogy az intézmények “helyrebillentésével” igazságosabb társadalmat hozhatunk létre. Ehhez viszont tudnunk kéne, hogy általában mekkora az intézményi változások szerepe a társadalmi rétegződés alakulásában. A KRTK kutatói ennek mentek utána magyar adatok segítségével.
“Kapcsolódó tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a magyar társadalom egyes csoportjainak átlagos helyzete hogyan alakult a társadalmi átlaghoz képest 1947 és 2017 között. Egyaránt vizsgáltunk olyan csoportokat, akik az átlagosnál jobb helyzetből indultak, illetve olyanokat, akik az átlagosnál rosszabból. Főleg az érdekelt minket, hogy mekkora hatást gyakoroltak a XX. század második felének történelmi viharai arra, hogy a magyar társadalom egyes csoportjai milyen “hatékonyan” örökítették át helyzetüket a következő nemzedékre. Ennek sikerét írják le a társadalmi mobilitás mérőszámai.”
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »
