Minden olimpiai játék előtt megy a találgatás, hogy a korábban már érmet szerző olimpikonjaink vajon képesek lesznek-e megismételni korábbi eredményüket. A legtöbb sportágban az olimpia a legfontosabb verseny, a résztvevő sportolók minden megtesznek a győzelem érdekében. Viszont minden erőfeszítés és lemondás ellenére a legtöbb olimpikon életében az éremszerzés egyszeri, megismételhetetlen esemény; a sportolók csak egy kis százaléka tud két vagy annál több olimpián érmet nyerni. Az egymást követő olimpiákon a győzelem nemzeti szinten gyakoribb. Vannak sportágak, ahol bizonyos nemzetek sportolói rendszeresen a legjobbak között végeznek. Ezek az országok egyfajta „élsportoló termelő rendszer” megközelítésben gondolkodnak, hogy egy váratlan esemény – pl. sérülés – ellenére is az éremszerzés biztosítva legyen. Jelen kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az országok hány olimpiai cikluson keresztül képesek érmet nyerni, valamint mi befolyásolja az éremszerzés sikerességét?
A bejegyzés alapjául szolgáló kutatás a következő cikkben jelent meg:
Csurilla, G., & Fertő, I. (2022). How long does a medal win last?
Survival analysis of the duration of Olympic success.
Applied Economics, 1–15.
Nem található esemény a közeljövőben.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »