Gyakori jelenség, hogy a hitelezők a vállalatokat (országokat, államokat, egyéneket és más szervezeteket) adósságelengedésben részesítik. A fő kérdés az, hogy miként osszuk el a vállalat eszközeinek értékét a hitelezők és a vállalat között. Csóka-Herings [2017] átváltható hasznosságú kooperatív játékokkal modellezte a problémát, és a létrejövő játékokat tartozásos játékoknak nevezte. Tanulmányunkban bemutatjuk a tartozásos játékokat és tulajdonságaikat, majd belátjuk, hogy a Shapley-érték is tekinthető tartozásrendezési szabálynak. A szokásos csődjátékokkal szemben a tartozásos játékok fő újdonsága, hogy bennük a vállalat is játékos, és fizetésképtelen esetben is szigorúan pozitív kifizetést kaphat, vagyis kimenthetik. Ilyen értelemben a puha költségvetési korlát szindrómáját leíró modellek egyik változatának is tekinthetjük az adósságelengedés kooperatív játékelméleti modelljét.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »