Abstract:
In this paper, we build a model of the news market where advertisers choose to allocate their ads between a social media platform and a news website that is the content creator. Consumers perceive ads as a nuisance but value news content. Our main objective is to evaluate a policy intervention that aims to foster news creation by redistributing revenues from social media to news websites. Such interventions, first implemented in Australia in 2021, are commonly referred to as news media bargaining codes and have been recently debated worldwide. We focus on a novel trade-off between the higher advertising efficiency of social media and the value of content creation by news websites. We find that equilibrium ad prices and profits of advertisers are non-monotonic in the value of news. Moreover, we show that a parameter region always exists where the equilibrium level of news creation is socially sub-optimal. Finally, we show that policy intervention mandated by the bargaining code is always welfare-increasing. We identify conditions when the policy even results in a Pareto improvement over laissez-faire. We find that in all other cases, the improved welfare comes at the detriment of the social media company.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »
