Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor
Bérhányadok az EU – ban – az iparági hatások és a relatív árak szerepe
A tanulmány a bérhányad alakulását vizsgálja az Európai Unió országaiban, különös tekintettel a közelmúltban bekerült közép – és kelet – európai tagállamokra (CEEU). Miután megvizsgáltuk a bérhányad számításának módszertani kérdéseit, különféle stilizált tényeket mutatunk be, amelyek országokra, valamint az aggregált gazdaságon belüli fő termelési szektorokra vonatkoznak. Ezek alapján azt találjuk, hogy a CEEU – országokban mind az aggregált, mind a szektorális bérhányadok alacsonyabbak. Bár a strukturális átrendeződés jelentős volt a CEEU -gazdaságokban, ennek csekély szerepe volt a bérhányad alakulásában. A kivétel ez alól a mezőgazdaság, amely egyes országokban jelentősen befolyásolta a bérhányad szintjét és dinamikáját – részben a jelentős mérési problémák miatt. Megmutatjuk azt is, hogy empirikus kapcsolat áll fenn a termelékenység, a fogyasztás és beruházás relatív árai, valamint a bérhányad között. Azt találjuk, hogy a fejlett EU – országok és a kevésbé fejlett CEEU- országok szokott módon számolt bérhányada közötti különbség jelentős része a relatív árak közötti eltéréseknek tulajdonítható. Több magyarázatot is számba veszünk, és megmutatjuk, hogy realisztikus feltevések mellett egy egyszerű, kétszektoros modell reprodukálni képes a fő empirikus megfigyeléseket.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »
