Az iskolaválaszték szerepe a szabad iskolaválasztásbana falusi Magyarországon
Károlyi Róbert és Kertesi Gábor
A rendszerváltás után megvalósuló oktatási reformok egyik fontos – ha nem legfontosabb – eleme a szabad iskolaválasztás bevezetése. Habár a közoktatási rendszer ilyen típusú liberalizációja elméletben minden gyerek számára kaput nyithat, hogy a lehető legmegfelelőbb intézményt találja meg a maga számára, a gyakorlatban ezzel a lehetőséggel rendkívül különböző módon tudnak élni a különböző társadalmi-gazdasági hátterű diákok. Tanulmányunkban a 2011-es Népszámlálás adatainak segítségével megnéztük, hogy a magyar kistelepüléseken élő álltalános iskolás korú gyermekek esetében milyen pillanatképet látunk a különböző társadalmi csoportok iskolai mobilitásának tekintetében, több, mint 20 év elteltével. Regressziós módszerekkel is vizsgálva a nem körzeti iskolájukba járó gyerekek részarányát azt találtuk, hogy a jó társadalmi helyzetű, diplomás szülők gyermekei jelentősen nagyobb arányban ingáznak mint az alacsonyabb státusú családokban élő társaik, és ennek a különbségnek csak csekély részét magyarázzák a közeli iskolaválaszték lakóhely szerinti eltérései. Becslési eredményeinkből egyértelműen kirajzolódik továbbá, hogy minél jobb egy diák családi háttere, annál inkább befolyásolja az iskolaválasztási döntéseiket, hogy milyen alternatív lehetőségek állnak rendelkezésre a körzeti iskola mellett.