Az elmúlt évtizedben számos európai országban, köztük Magyarországon is elérhetővé váltak a népesség jelentős részét lefedő kapcsolt munkáltató-munkavállaló panelek. Ezen adatbázisok kapcsolt jellegét és az egynél több fixhatást tartalmazó béregyenleteket (AKM-modellek) hatékonyan becsülni képes módszerek elterjedését kihasználva született a munkagazdaságtani irodalomban egy olyan kutatási irány, mely a vállalatok közötti különbségek szerepét vizsgálja a bérek különbözőségének magyarázatában. Ezen modellekben a bérkülönbségek a megfigyelhető tényezőkön (kor, tapasztalat) túl a vállalatok termelékenységében/bérezésében illetve a dolgozók nem megfigyelhető produktivitásában lévő különbségekből állnak össze. Az ezekben rejlő variancia mellett tovább növeli az egyenlőtlenségeket az úgynevezetett (pozitív) asszortatív párosítás (assortative matching) jelenléte is – miszerint a jobb cégek szerzik meg a jobb képességű munkaerőt, prémiumot fizetve az amúgy is magasan keresőknek. Jelen tanulmány a legújabb magyar adatokat használva és az irodalom legújabb kutatásait alapul véve mutatja be, miként áll össze a magyar bérstruktúra, különös tekintettel az alábbi kérdésekre. A bérkülönbségek mekkora hányada generálódik vállalatok között, illetve azokon belül? A munkáltatók illetve a személyek különbözőségei mekkora hányadban járulnak hozzá a teljes bérszóródáshoz? Jelen van-e a pozitív asszortatív párosítás a magyar munkaerőpiacon? Utóbbi kérdés kapcsán a tanulmány megpróbálja kihasználni a magyar adminisztratív adatok (Admin3) egyedien gazdag tartalmát, különös tekintettel az oktatási háttérről valamint a vállalatokról elérhető részletes információkat, hogy megvizsgálja, magyarázható-e az asszortativitás jelenléte bizonyos megfigyelhető tényezőkkel.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »
