A helyi élelmiszer rendszerek multiplikátor hatása
Absztrakt:
Az előadás kiindulási alapját az az általános feltevés jelenti, hogy a helyi élelmiszerek értékesítése pozitív hatással van a helyi gazdaság teljesítményére. Ezt a vélekedést két irányból is megvizsgáljuk: egyrészt a szakirodalom szisztematikus áttekintésével, másrészt hazai adatokon végzett elemzés révén. A szisztematikus áttekintésbe a ScienceDirect, Wiley Online Library, Taylor and Francis Online, SpringerLink, AgECON, Emerald és Sage adatbázisban fellelhető, 2000 és 2019 között publikált, angol nyelvű folyóiratcikkek kerültek bele, amelyet a Google Tudós keresőmotorral végzett kereséssel egészítettünk ki. A multiplikátor hatás négy-féle tényezőjére: a kibocsátási, a hozzáadott érték, a jövedelmi, valamint a foglalkoztatási multiplikátorra vonatkozóan kerestünk információkat. Eredményeink szerint a helyi élelmiszerek pozitív hatása leginkább a foglalkoztatásban és a jövedelmek növekedésében megfigyelhető, míg a kibocsátási és a hozzáadott érték multiplikátorok megjelenése sokkal inkább helyzetfüggő, nehezen vagy nem kimutatható. Ezek alapján a foglalkoztatási és jövedelem multiplikátor jelenlétét vizsgáltuk meg hazai környezetben. A helyi élelmiszer iránti kereslet proxy változójának a termelői piacok tartós (5 éves) fennállását tekintettük, és azt vizsgáltuk, hogy piacok tartós jelenléte milyen hatással van a jövedelem és a foglalkoztatás mutatóira. A vizsgálatot a különbségek különbsége módszer különféle kiegészítéseire alapoztuk, kontrollcsoportként alkalmazva azokat a piac nélküli járásokat, amelyek a piac jelenlétét nem számítva az összes egyéb vizsgált jellemzőik tekintetében megegyeznek azokkal a járásokkal, ahol sikeres piacok működnek. Eredményeink alapján jövedelmi hatás egyik specifikáció mellett sem kimutatható, a foglalkoztatás kapcsán pedig csak a tartós munkanélküliek esetében sikerült enyhe multiplikátor hatást kimutatni. Bár a kevés rendelkezésre álló eredmény alapján a helyi élelmiszerek multiplikátor hatása megkérdőjelezhető, e rendszerek társadalmi kohéziót növelő hatása, és egyéb nem forintosítható hasznai mindenképpen figyelemre méltóak.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
Srí Lanka: a 2022-es gazdasági válság leckéje – A. Krueger Lessons from Sri Lanka Anne O. Krueger Jul 25, 2022 – Project Syndicate ... Read More »
A permanens válság korában élünk – J. Meadway We’re living in an age of permanent crisis – let’s stop planning for a ‘return ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »
