Valentiny Pál: Mordbiditás – Spanyolnátha és koronavírus

2021.04.28.BlogFöldi Adrienn

A járványok statisztikai adatainak számbavételi módja régóta vita tárgya. Az 1918-as spanyolnátha időszak adatait ma sem ismerjük megnyugtatóan, bár időről időre kísérletek történnek pontosításukra, lásd például Johnson-Müller (2002) vagy Patterson-Pyle (1991) cikkeit, amelyek nem csak európai adatok becslésével foglalkoznak, de Magyarországra is tartalmaznak adatokat. A halálokok megállapításán túl az időszakok helyes megválasztása is probléma, a világjárványok természetéből fakadóan a terjedés több évet vesz igénybe, egyes helyekre később ér oda, másutt újra fellángol. A spanyolnátha időszakát 1918-1920-ra teszik, ebből a legfertőzőbb időszak 1918 ősze volt. Egyes régiókat tekintve azonban akár 1920 is lehetett a csúcspont, mint például Szent-Pétervárott. Az egyes évek adatainak összegzésénél az első világháborút követő időszak országhatárokat érintő politikai változásai is problémákat okozhatnak.
Az alábbi táblázatban arra voltunk kíváncsiak, hogy a járványok következtében az egymillió lakosra jutó halottak adatai miként viszonyulnak egymáshoz a spanyolnátha és a COVID esetében. Ehhez a spanyolnátha időszakához viszonylag közel, 1930-ban készült, az influenza halottakat rögzítő Egészségügyi Statisztikát és az Our World in Data naponta frissülő koronavírus adatait vettük alapul. Magyarország 1918-as adata a Horvátország és Szlavónia nélküli területre vonatkozik, míg az 1919-es már az új országhatárokat veszi figyelembe. A táblázatban mindazon ország szerepel, amelynek adatai elérhetőek voltak. Összehasonlítottuk a legfrissebb (2021. április 26.) adatokat mind az 1918-as év, mind az 1918-as és 1919-es év összevont adataival, mivel hónapokra vagy akár negyedévekre lebontott nemzetközi adatok nem léteznek.

A vizsgált 10 ország közül Magyarország került a legközelebb ahhoz, hogy a mai adataival elérje akármelyik itt vizsgált spanyolnáthás időszak egymillió főre jutó halálozási rátáját. A millió lakosra jutó járvány-halottak számát tekintve Magyarország 1918-ban a 10 ország közül a hatodik legrosszabb adattal rendelkezett,1918-1919 összevont adatait tekintve már csak a nyolcadik volt, azaz a középmezőnybe vagy az utolsó harmadba tartozott, a többi országban súlyosabb méreteket öltött a járvány. Ahogy a grafikon is mutatja, Magyarország a járványos időszak kezdő évében, 2020-ban is már rosszabbul állt a többi országhoz képest, bár Franciaország még rosszabbul. Mostanra viszont hamarosan eléri a spanyolnáthás időszak egymillió főre jutó halálozási adatát, akár 1918-hoz, akár 1918-1919-hez viszonyítjuk. Az I. világháború után nála jobb vagy rosszabb helyzetben lévő országok többsége (Franciaország kivételével) ma csak az akkori halálozási arányok 1/3-ánál, 1/4-énél jár. Az Európai Unióban és Ausztriában 2021. április 26-án az egymillió lakosra jutó COVID halottak száma 1527 illetve 1121 volt.

Források:

Johnson, Niall P. A. S. – Müller, Jürgen (2002): Updating the Accounts: Global Mortality of the 1918-1920 “Spanish” Influenza Pandemic. Bulletin of the History of Medicine, Vol. 76, No. 1.pp. 105-115.

Patterson, K. David –Pyle, Gerald F. (1991): The geography and mortality of the 1918 influenza pandemic. Bulletin of the History of Medicine, Vol. 65, No. 1.pp. 4-21.

Egészségügyi Statisztika. Orvosok és orvostanhallgatók számára. Írta: Pol., Med. et Oec. Publ. Dr. Szél Tivadar, miniszteri s.-titkár a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalnál, Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1930.pp. 194-204.

Our World in Data. https://ourworldindata.org/coronavirus

Spanyolnátha, Budapest, 1918. Írta: Valentiny Pál.