A munkáltatói járulékkulcs (szocho) 2016 és 2022 között részben megvalósult, részben tervezett csökkentésének szinte mindenki örül, több marad a dolgozónak és a vállalatnak. Valóban látványos, hogy ez a kulcs a 2016-os 27%-ról 2019. júliusától 17,5%-ra csökkent, és 2022-re 11,5% van előirányozva. Ebben a feljegyzésben három szempontból bírálom ezt a félig már megvalósított gazdaságpolitikai elképzelést: a) erőltetett a cél és
az ütemezés, b) mesterségesen gyorsítja az amúgy is gyors nettó reálbér-növekedést, és c) a már megállapított nyugdíjak árindexálásán keresztül mértéktelenül tágítja az egymás utáni évjáratok nyugdíjkülönbségeit.
Mielőtt a részletekre rátérnék, előrebocsátom, hogy a munkáltatói járulék helyett a számunkra relevánsabb nyugdíjjárulékkal számolok, amelyben szerepel a munkavállalói nyugdíjjárulék (10%), és nem szerepel a munkáltatói egészségügyi járulék (kb. 5%). Ez a járulékkulcs relatíve lassabban csökken: 32%-ról (2016) lecsökkent 22%-ra (2019. júliustól) és a cél 17% (2022). >>> Tovább a teljes cikkre
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Read More »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Read More »
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire ... Read More »