Laki Mihály

A Magyar Nemzeti Bank közgazdasági kutatást és oktatást támogató tevékenysége 2013 után

A Magyar Nemzeti Bank az új elnök hivatalba lépése után, számos területen jelentősen módosította működését és tevékenységi területeit. A változások túlnyomó többségével (1. tábla) nem foglalkozunk, csupán az oktatással és/vagy kutatással foglalkozó közgazdászok, illetve intézményeik tevékenységét befolyásoló, az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága kompetenciáihoz köthető MNB tevékenységeket tekintjük át.

1. tábla

Az MNB működésének a magyar sajtóban gyakrabban említett változásai

Normális – szokásos – körülmények között egy ilyenfajta elemző vita, vagy beszélgetés a MNB és alapítványai vezetőinek, szakértőinek az általuk a Bizottság rendelkezésére bocsátott információkat, dokumentumokat bemutató, értelmező előadásával kezdődik.  Erre most nincs mód, hiszen a meghívottak nem válaszoltak a KTB elnökének felkérő leveleire.[1] A közgazdászképzésre és a kutatási feltételekre gyakorolt várható befolyása miatt mindezek ellenére is a bizottság napirendjén tartotta a MNB támogató tevékenységét.  Ez két formában valósul meg: a Bank közvetlenül, vagy alapítványai útján jelenik meg a támogatandók partnereként.

A KTB kompetenciája kijelöli a vizsgálódás határait. A továbbiakban az MNB-nek és az új alapítványi szerkezetnek a deklarált és a tényleges céljait és kezdeti eredményeit próbáljuk a bank és az alapítványok dokumentumai valamint a sajtóban megjelent cikkek, beszámolók tartalom elemzése alapján rekonstruálni.  Ezen belül az alábbi ügyekkel foglalkozunk részletesebben:

–         ösztöndíjak,

–         kutatás és folyóiratok finanszírozása és átvétele,

–         az új és a régi képzés közötti különbségek

–         a kecskeméti campus

–         egyetemek és az MNB szerződései

Nem a bizottság kompetenciája, de a történtek rekonstrukciója során érintenünk kell Matolcsy György bankelnök közgazdasági nézeteit, preferenciáit és a Nemzeti Bank ingatlan vásárlási tevékenységének egyes elemeit is.

A Társadalmi Felelősségvállalási Stratégia

A banki szerepvállalás megkerülhetetlen dokumentuma az MNB 2014 júniusában közreadott Társadalmi Felelősségvállalási Stratégiája. A 45 oldalas stratégia – amelynek ismertetésére itt nem vállalkozunk – bemutatja a támogatás és szerepvállalás új intézményi szerkezetét. A bank öt új alapítványt hozott létre:

–         Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA)

–         Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS)

–         Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC)

             –    Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADOM)

             –    Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO)

Közülük kettő regionális hatókörű: a PADOM „célja a Bács-Kiskun megyében, kiemelten Kecskeméten a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, elősegítése, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, támogatása” a PADOC–é pedig „a határon túli, kiemelten a Kárpát-medencei gazdasági oktatás támogatása, tevékenységének fejlesztése.”[2] A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) pedig egy nehezen meghatározható (inter) diszciplína támogatásával foglalkozik: „célja olyan, a világ globális működését és a területi fejlődést leíró és prognosztizáló geo-stratégiai és geopolitikai tudásteremtés ösztönzése, amely segíti Magyarország és térségei, valamint a tágabb régió gazdasági fejlődését.”

2. tábla

A Pallas Athene alapítványok néhány jellemzője 2014-ben

Pénzosztó vagy inkább intézményépítő alapítványok

A Felelősségvállalási Stratégiában is bemutatott négy nyugati jegybank[3] kiterjedt támogatási tevékenységet folytat, ám nem fektetnek be jelentős összegeket új intézmények létrehozásába, „feltőkésítésébe”, ingatlan portfóliójának építésébe. Az oktatás, kutatás és ismeretterjesztés meglévő (részben a bankhoz tartozó, ám többnyire az irányítás és tulajdon szempontjából tőle független) intézményeit, az ott dolgozó oktatókat és kutatókat támogatják.[4] Különösen tanulságos az osztrák nemzeti bank gyakorlata. AZ ÖNB 2014-ben 9,4 millió eurót (közel 3 milliárd forint) fordított már működő kutatóhelyek, kutató tudósok, tudósnők támogatására. Nemzetközi bíráló bizottság dönt az EU országaiból érkező pályázatokról.[5]

A Magyar Nemzeti Bank alapítványhálója a pénzosztó-támogató alapítványi funkciókat új intézmények létrehozásával kombinálja, amikor „szakmai műhelyek létesítésével, kiadványokkal, ösztöndíjakkal, gyakornoki és különböző szintű képzési programokkal támogatni és ösztönözni kívánja a pénzügyi és a közgazdasági gondolkodást, a gazdasági növekedést és a teljes foglalkoztatást elősegítő elemzések, publikációk, kutatások megvalósulását.”[6]

A bank – és alapítványai – intézményteremtő aktivizmusának jele az is, hogy szakmai műhelyek létrehozása mellett az egyik alapítvány (PADA) céljai közé sorolták a „a felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények és tevékenységek létrehozását.” Ugyancsak célja „a kutatóhelyek létrehozása és támogatása”[7] Egy másik alapítvány (PADS) is „képzési programokat dolgoz ki és fejleszt”[8]valamint „kutatási programokat dolgoz ki és valósít meg.” [9] A PAEGO feladata többek között, „athink tankként működés (tudományos szemlélettel, módszertannal megvalósuló elemzés,stratégiai tanácsadás, döntéselemzés, alternatívák kidolgozása.”[10]

Az intézményteremtés (lehetséges) okai

Nem lévén esélyünk a párbeszédre, csak találgathatunk, mi végre ez a teremtő buzgalom. Az MNB ambíciója ugyanis nem kevesebb, mint az, hogy „szakemberei, stratégiai együttműködő partnerei és a feladataihoz illeszkedő célok megvalósítása érdekében létrehozott alapítványok útján vezető szerepet kíván betölteni a közgazdasági és pénzügyi szakember képzés megújításában.”[11] 

A valószínű cél a jelenlegi állapotok megváltoztatása, hogy „Magyarország a következő évtizedekben felkerüljön a modern közgazdasági gondolkodás térképére,”[12]Matolcsy György bankelnök szerint az MNB meghatározó jelenlétére  „Döntően azért, (van szükség L.M), mert a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak. 2010-től egy új politika és új gazdaságpolitika hozta ki Magyarországot a nyílt pénzügyi és rejtett erkölcsi, társadalmi, gazdasági válságból, ez a siker egy új közgazdasági gondolkodáson alapult, ami gyökeresen eltér a neoliberális tanoktól. A közgazdasági és pénzügyi oktatásban is fordulatra van szükség: ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség. Ezt segítik az alapítványok, hasonlóan az angolszász világ alapítványok által finanszírozott egyetemeihez, oktatási intézményeihez.”[13]

Hasonló elhivatottság és tettvágy árad az MNB oktatási igazgatója, Dubéczi Zoltán szavaiból: „A 2008-as gazdasági válság nyomán alaposan átalakult a közgazdasági, politikai, geopolitikai látásmód. Ráadásul rá kellett döbbennünk, hogy ezek a változások fel is gyorsultak, amelyekhez alkalmazkodni kell az oktatásban, képzésben is. Részben a korábbi gondolatok, gyakorlat átalakításával, részben új elemekkel, módszerekkel, amelyekhez Magyarországon születhetnének meg a kutatási eredmények. A jegybank célja, hogy mindezt anyagi és humán-szellem támogatással segítse.”[14]

Ha készültek is ilyenek, az MNB nem tette hozzáférhetővé az értékeléseket és véleményeket megalapozó elemzéseit, vagy a háttér tanulmányokat.[15] Olyan dokumentumokra sem bukkantunk, amelynek szerzői az bizonyítanák, hogy egy ilyen – nehezen meghatározható – képzési-kutatási megújulást miért a Magyar Nemzeti Banknak, illetve alapítványainak kellene vezényelni.

A Magyar Nemzeti Bank Társadalmi Felelősségvállalási Stratégiája 2014 júniusában jelent meg. A továbbiakban áttekintjük, hol tart a tervek megvalósulása, mi történt az azóta eltelt közel másfél évben.

2014 az indulás éve: kuratóriumok, bíráló bizottságok, képviselők

Az alapítványok honlapján olvashatjuk a kijelölt könyvvizsgáló nevét és címét, ám a kuratóriumok tagjainak, a pályázatok értékelésében, bírálatában részt vevő szakértőknek az adatait nem közlik. Kivéve az éves beszámolókat aláírók nevét.   A sajtó szorgalmas munkásai azonban többre jutottak: „Az online elérhető, nyilvános bírósági (civilszervezeteket nyilvántartó) adatbázis szerint a fenti alapítványok képviselői, kuratóriumi tagjai a következők:

Egy cégbírósági dokumentumok alapján készült áttekintés szerint: „Az összesen 58 testületi tag közül 31-en a köz­ponti bank munkavállalói (35-en, ha a jegybank tulajdonában lévő cégek alkalmazottait is hozzáadjuk); s részükre az alapítványok évente 180 millió (200 millió) forint tiszteletdíjat fizetnek ki, ami… elvben jótékony célokra megy.[17]

Egy másik újságcikkből megtudjuk, hogy „A testületek tagjainak felét majdnem minden esetben MNB-s vezetők adják, és a többiek közül is jól beazonosíthatóan számosan kötődnek a jegybankhoz, a kormánypártokhoz vagy személyesen Matolcsy Györgyhöz.

A jegybanki vezetők közül Matolcsy mellett Balog Ádám (egykori L.M.) alelnök, Nagy Róza főigazgató, Csizmadia Norbert, Kardkovács Kolos és Nagy Márton ügyvezető igazgatók, valamint Hergár Eszter főosztályvezető vesznek részt a kuratóriumok munkájában, többen több testületben is. Az MNB 100 százalékos tulajdonában álló társaságok néhány vezetője is kapott egy-egy helyet. Rajtuk kívül ismertebb tagok még Magyarics Tamás és Szapáry György, akik a közelmúltig az Orbán-kormány nagykö­veteiként szolgáltak Dublinban és Washingtonban; Schaller Ernő, a Fidesz pártalapítványának külügyi igazgatója: a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) alapító elnöke pedig nem más, mint Matolcsy György, aki ma is tagja az alapítvány védnöki tanácsának. Varga László nyugalmazott református püspök-helyettes, akárcsak Matolcsy, a Fidesz–KDNP Bács-Kiskun megyei közös területi listájáról jutott az Országgyűlésbe. Az első Orbán-kormány miniszterelnöki tanácsadóját, a még Matolcsynál is unortodoxabb Bogár Lászlót pedig nem kell bemutatni.”[18]

„Az alapító okiratok szerint a kuratórium elnöke és tagja a minimálbér hétszeresét, illetve ötszörösét, a felügyelőbizottság elnöke és tagja pedig a minimálbér ötszörösét, illetve háromszorosát kapja fáradozásaiért; 2015-ben ez 735 ezer, 525 ezer és 315 ezer forintos járandóságokat jelent havonta. A hat alapítvány összesen 38 kurátorának és 18 felügyelőbizottsági tagjának így minden hónapban 28 milliót utalnak, ami éves szintén 340 milliós kiadás (a szociális hozzájárulási adóval pedig már 430 millió).[19]

Pályázatok 2014-ben

Az alapítványok 2014-ben is számos pályázatot hirdettek (3. tábla), ám a megítélt és kifizetett támogatások évi összege az igen nagyvonalú anyagi feltételek ellenére az első évben visszafogott aktivitásra utal.

3. tábla

Pályázatok

A HVG nem a kifizetett, hanem a megítélt támogatásokról közölt összesített adatai szerint „valamivel több, mint 260 millió forint támogatást ítéltek oda 2014-ben az MNB alapítványok….összességében nagyjából ugyanennyit kaptak fáradozásukért a ..tisztségviselők, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok.”[20]

4. tábla

Beruházások, ingatlanfejlesztés 2014-ben

Az alapítványok 2014-es éves beszámolói ambiciózus ingatlan vásárlási tervekről tudósítanak. (2. tábla.) Az intézmény teremtő-építő nagyberuházások is a „felkonferálás” állapotában voltak: „Közgazdasági és pénzügyi kart építünk a Kecskeméti Főiskolán, pénzügyi kart Marosvásárhelyen, angol és magyar nyelvű doktori iskolát a budai Várban, és középfokú pénzügyi képzési központot Pesten.”[21]

2015 fejleményei

Az idei eseményekről csak részleges adatokkal rendelkezünk. Számos jel szerint elsősorban az ingatlan-fejlesztésben gyorsultak fel az események. A kecskeméti főiskolán „már elkészült az épületek engedélyezési terve, és most töltik fel a szükséges dokumentációt, amit majd elbírálnak a hatóságok. A telket és az azon álló ingatlanokat az országos kórházfenntartó 1,7 milliárd forintért értékesítette, de az MNB megvette a kórház szomszédjában lévő Szauna hotelt is. Itt kollégiumot akarnak kialakítani, amiben 70-80 diák lakhat majd, és itt lesznek azok a kisebb apartmanok is, amikben a vendégelőadók kapnak majd szállást. Varga László szerint október végén akár le is tehetik az új campus alapkövét. Idén előkészítő földmunkákat végeznének, majd jövő év elején indul a 15-17 hónapig tartó építkezés. Az öt új épületben 1500 hallgató képzései is megoldható lesz, így az új kar várhatóan segíti majd, hogy egyetemmé válhasson a főiskola.”[22] Így „a város történetének eddigi legnagyobb felsőoktatási beruházása a tervek szerint 2017 őszére készül el. A projekt megvalósulásával olyan városrész, egyetemi épületegyüttes jön létre, amely magába foglal majd oktatási, könyvtári, kollégiumi és adminisztrációs épületeket, valamint egy kulturális központot is. A létesítmény hasznos alapterülete 30 ezer négyzetméter lesz.” [23]

Az októberi alapkőletételen az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere „Balog Zoltán köszöntőjében hangsúlyozta: a felépülő új campus a magyar gazdaságot és a magyar nemzetstratégiát szolgálja. Bejelentette, döntés született arról, hogy a Kecskeméti Főiskolán újonnan létrejövő gazdaságtudományi kar gazdálkodás- és menedzsmentszakos hallgatói 2016 szeptemberében megkezdhetik tanulmányaikat, duális képzés keretében. Balog Zoltán kitért arra, hogy a kecskeméti és a szolnoki főiskola összevonásával jön létre a térségben a jövőbeni egyetem.”[24]

A geopolitikai képzést sem gátolja többé a helyhiány: „A Várkert Bazárhoz közeli, Döbrentei utca 2. szám alatti épületet 2,09 milliárd forintért vásárolta meg az alapítvány, hogy helyet adjon a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány képzéseinek. A Vörösmarty téri műemléki Kasselik-házba 4,89 milliárd forintért vásárolta be magát az alapítvány abból a célból, hogy a helyiségek bérbe adásával finanszírozza doktori programját.”[25]

A frissen alakult hatodik alapítvány sem maradt fedél nélkül. „Kinézték maguknak a Vízházként is ismert budai épületet. Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. néven, 3,1 milliárd forint alaptőkével szeptember 18-án hozták létre a céget, a jegybank által alapított Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány a tulajdonos. A cég székhelye Budán, a Döbrentei utca 2. szám alatt van, főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele.”[26]

 „A Pallas Athéné Alapítványok megvásárolták a korábbi balatonkenesei MÁV üdülőt annak érdekében, hogy a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferencia célokra használják. A létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is.Az üdülőt közösen vásárolta meg a hat Pallas Athéné Alapítvány (a PADA, a PADS, a PADOC, a PAGEO, a PADMA és a PADI Alapítvány) a MÁV Vagyonkezelő Zrt. nyilvános pályázatán az eredeti, 890 millió forint + ÁFA hirdetési áron.”[27]

Az ingatlanfejlesztéseken túl

Sajnos alig rendelkezünk az alapítványok 2015-ös szokványos tevékenységének a dokumentumaival. Nem tudjuk, hogyan alakult a foglalkoztatott létszám és azt sem, hogy hányan pályáztak és kaptak támogatást eddig ebben az évben.

Idei fejlemény, hogy „Szeptemberben megkezdődött a Pallas Athéné Geopolitikai Doktori Képzés első szemesztere, 63 hallgató részvételével. A 6 szemeszterből álló akkreditált PhD képzés három Pallas Athéné Alapítvány – a PAGEO, a PADS és a PADA Alapítványok – közös programja, amelynek a szakmai bázisát a Pécsi Tudományegyetem Földtani Doktori Iskolája nyújtja, oktatói a Pécsi Tudományegyetem, a Zsigmond Király Főiskola, a Magyar Nemzeti Bank szakemberei, valamint neves vendégelőadók. A részben pécsi, részben budapesti helyszíneken folyó képzés fókuszában elsősorban a gazdaságpolitika stratégiai tényezőjét jelentő közép-európai geopolitikai kérdések állnak.„[28] Szokatlan fejlemény, hogy az iskola akkreditáció nélkül működik és az is ellentétes a jelenlegi szabályozással, hogy az MNB döntési jogokkal bír tudományos kérdésekben. „ Az igazgató kijelentette, hogy az akkreditációs eljárásra való felkészülés munkálatait már idén ősszel elkezdik. Reményeik szerint 2017 őszén, már az akkreditáció birtokában elkezdheti a működését a doktori iskola, amelybe átkerülnek a tanulmányaikat az idén és jövőre megkezdő PhD-hallgatók. Ez a PTE-nek önálló szervezeti egysége lenne, az együttműködési megállapodásban szabályozott módon az egyetem és az MNB közösen döntene a tudományos és gazdasági kérdésekben.”[29]

A PADS doktori iskolája is folytatja működését: A 2015. szeptember elején tartott írásbeli matematika tesztet és a szóbeli felvételi beszélgetéseket követően 38 jelentkező közül 17 PhD hallgató kezdi meg az első szemesztert makroökonómiai, pénzügyi, módszertani és elmélettörténeti fókuszú programunkon. Ők az ország 7 egyetemét képviselik: a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem, a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem kiváló tehetségei. A PADS Alapítvány Tanácsadó Testületének tagjaiból, illetve az ösztöndíj-támogató programunk oktatóiból álló Felvételi Bizottság számára nagyszerű volt megtapasztalni azt, hogy kivétel nélkül magas szakmai kvalitású, céltudatos és a kutatási munkájuk iránt elkötelezett fiatalokat vonz a programunk. A tavalyi, 2014/2015-ös évfolyamunk szeptembertől 19 fős létszámmal folytatja a képzést, immár másodévesként. Számukra hat választható kurzust kínálunk, kis létszámú szemináriumi keretek között, kiváló oktatók vezetésével. Előadóink csapata 2015 szeptemberétől új szakemberekkel bővült, a Passaui Egyetem, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszéke, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank képviseletében.”[30]

Az év fejleménye, hogy „A PADA Alapítvány három magyar diák egy-egy éves mesterképzését támogatja a University of Cambridge Közgazdasági és Pénzügyi Tanulmányok szakán. Az egy hallgatóra jutó éves támogatás legfeljebb 11 millió forint, amelyből a vendéghallgató egy akadémiai évre esedékes tandíja és ösztöndíja fedezhető. A kiválasztást a nemzetközi ösztöndíjprogramokért felelős Cambridge Commonwealth and International Trust szervezet fogadja és koordinálja.” (PADA)

Az év szenzációja: megállapodás a Corvinus Egyetemmel

„A héten együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bank a Corvinus Egyetemmel, melynek eredményeként az intézményben önálló tanszéket hoz létre a jegybank. Matolcsyék elkötelezettek aziránt, hogy széles körben jelenjen meg az MNB az oktatásban, de az egyetem rektora szerint a megállapodás számukra is kedvező.”[31]

A kooperáció fokozatosan bővül: „Az MNB-sek meglévő tárgyak tanításába szállhatnak bele először, de új tantárgyakat is oktathatnak, ám ezeket előbb akkreditálni kell, vagyis ez hosszabb távú történet. „A jegybank elemzőstábja jól képzett szakértőkből áll, sokan corvinusosok voltak, akik nem a kamatdöntések politikai hétterét fogják tanítani, hanem makromodellezést vagy monetáris politikai relevanciájú tárgyakat” – fejtette ki a Corvinus egy neve elhallgatását kérő oktatója. Az MNB-tanszék mellett a jegybank támogatja a kar Általános és Kvantitatív Közgazdaságtan Doktori Iskolájának programját is. Fontos eleme a megállapodásnak a BCE Társadalomtudományi Karán a Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet felállítása és közös működtetése is – írta az MNB.” [32]

Az MNB jelenléte már érzékelhető az egyetem életében: „A 2015. október 16-i benyújtási határidővel meghirdetett MNB Ösztöndíjra meghatározott szakok önköltséges képzésében részt vevő hallgatóinak támogatására, valamint az MNB Kiválósági Ösztöndíjra benyújtott pályázatok elbírálása megtörtént.  Az Irányító Bizottság az MNB Ösztöndíjat 32 hallgató, az MNBKiválósági Ösztöndíjat 54 hallgató részére ítélte oda. A 2015. október 31-i benyújtási határidővel – doktoranduszhallgatók, valamint doktorjelöltek részére – meghirdetett MNB Kutatási Kiválósági Díjra beérkezett pályázatokról, valamint az MNB Ösztöndíj az Általános és Kvantitatív Közgazdaságtani Doktori Iskola önköltséges képzésében részt vevő hallgatók támogatására 2015. november 12-i határidőig beérkezett pályázatokról az MNB Irányító Bizottsága november 26-án meghozta döntését. Melynek értelmében a Kutatási Kiválósági Díjban 8 doktorandusz, illetve doktorjelölt részesül, az ÁKK Doktori Iskola önköltséges doktoranduszai számára meghirdetett pályázaton pedig 2 PhD hallgató nyerte el az MNB ösztöndíját.”[33]

A Magyar Nemzeti Bank ebben az évben is támogatta a közgazdász szakma fontos folyóiratait, a Közgazdasági Szemlét, Külgazdaságot és az Acta Oeconomicát.

Értékelő megjegyzések

A szocializmus éveiben sokan úgy gondoltuk, hogy nem kell firtatni, honnan jön a pénz a kutatásra vagy oktatásra. Fontos, hogy a rendelkezésünkre áll, a munkánk, előéletünk és választott értékeink garantálják, hogy jó célokra és hatékonyan használjuk fel az egyébként rendszerint nem különösebben jelentős összegeket. Az 1989-es köztársaságban szakértők, kuratóriumok, erre szakosodott (nem kellően transzparens és gyakran részrehajló) intézményrendszer illetékesei osztották a kutatási-oktatási támogatásra fordítható pénzt. Számos jel szerint 2010 után ez az alrendszer is gyökeresen átalakult, esetleg kiüresedett.

Ha ez a helyzet, akkor érdemes vagy szükséges visszatérnünk a nyolcvanas évek pénzszerzési gyakorlatához. Igényességünk, elkötelezettség a biztosíték. Majd fokozatosan, óvatosan a magunk képére formáljuk a projekteket. – gondolhatják ma sokan így az érintett intézményekben.

Nem minősítem ezeket a megfontolásokat, nem célom valamiféle alternatívát állítani velük szemben. Csupán az MNB előbb bemutatott – és láthatóan az első fázisában levő – projektjének a kockázatait összegzem.

Az előbbiekből kiderült, hogy a magyar közgazdasági oktatás és kutatás-finanszírozásban szokatlanul nagy összegek kerültek rövid időn belül az alapítványok számláira és az MNB közvetlenül is jelentős összeget költött ilyen célokra. Az összegek töredéke jutott el az érdekeltekhez – és korántsem biztos, hogy a pénzek elosztása és folyósítása a jövőben felgyorsul. Másként, hogy eljut-e az ígért pénz a fogadkozásokban és misson statementekben megnevezett felhasználókhoz. Aki főként ezekkel a forrásokkal számol, és nem méri fel a kockázatokat, jelentős veszteségeket szenvedhet.

Ha mégis megérkeznek ezek a pénzek, akkor jelentős munkahelyi feszültségek forrása lehet az állami egyetemeken és főleg a doktori képzésben az, hogy az MNB a szokásos ösztöndíjaknál, és az adjunktusi fizetéseknél jobb anyagi feltételeket (330 ezer forintos ösztöndíj) biztosít a doktoranduszai számára.

Az eddigi akciók és tervek arra utalnak, hogy a Bank és az alapítványok magatartását a folyamatos térfoglalás jellemzi. Párhuzamos struktúrákat hoznak létre, igyekeznek elfoglalni és ellenőrizni a támogatott az intézményeket. Akiknek fontos az intézményi önállóság, vagy legalább is szeretné megőrizni ennek eddig elért szintjét, az itt is kalkuláljon a negatív kockázatokkal.

Az MNB projekt eddig elsősorban a működéshez több mint szükséges ingatlanok vásárlásában és átépítésében jeleskedett. Óriási, jelenleg üres, vagy majdnem üres épületekben néhány alkalmazott lézeng, a felújítások, átalakítások, bontások és építések még a tervek szerint is több évig tartanak majd. Nagy a valószínűsége annak, hogy a működtetésükhöz szükséges humán tőke (pályázati munkában jártas szakemberek, oktatók, kutatók) toborzása, betanítása, kinevezése, másként a rendszer beüzemelése is sok időt igényel. Aki gyorsan akar jelentős mértékben javítani valamely kutató-oktató intézmény állapotán, számíthat arra, hogy sikeres pályázat vagy megállapodás esetén is beleütközhet a humán tőke e hiányai okozta akadályokba.

Mindezt tetézi az átláthatóság itt is tapasztalható, tudatosan vállalt hiánya. Nem ismerhetjük meg a forráshoz jutás minimális kondícióit, a kivételek arányát és mértékét.

Budapest, 2015. december 1-én.