A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen elvégzése után a Toulouse-i Társadalomtudományi Egyetemen folytatta doktori tanulmányait, alkalmazott ökonometria terültre fókuszálva. Doktori tanulmányai során a Tilburgi Egyetem vendéghallgatója volt, ill. az Institute for the Study of Labor- nál volt kutatási asszisztens. Doktori fokozatát 2007-ben szerezte, ezt követően Leuveni Egyetemen, majd Maastrichti Egyetemen volt tudományos segédmunkatárs, empirikus munka- ill. oktatásgazdaságtani kutatásokat folytatott. Majd a University College London-on volt tanársegéd, ahol elsősorban ökonometriát, és mikroökonómiát oktatott. Márton 2013 óta a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója, és 2019 januárjától a Közgazdaságtudományi Intézet Egészség és Társadalom csoportjának részmunkaidős tudományos segédmunkatársa.
Csillag Márton kutatási területe az empirikus munkagazdaságtan. Ez elmúlt öt évben elsősorban két kérdéskörrel foglalkozott. Először: milyen aktív eszközök és szolgáltatások tudják a tartós álláskeresőket minél hatékonyabban munkához segíteni? Hogyan lehet elérni, hogy az állami munkaügyi szervezetekkel kapcsolatba kerüljenek a hátrányos helyzetű állástalanok, és ott személyre szabott szolgáltatás-csomaghoz jussanak? Másodszor: mi a kapcsolat a tartósan beteg embereknek szóló pénzbeli ellátások (a táppénz) bőkezűsége és ezen emberek munka- és egészségügyi kimenetei között? Ha a pénzbeli ellátások összegét vagy azok hosszát csökkentik, akkor mennyivel gyorsabban térnek vissza a beteg emberek a munkába? És ha korábban (esetlegesen a teljes gyógyulást megelőzően) munkába állnak az a későbbi egészségügyi kimeneteiket rontja-e?